Nemzetközi médiaszemleOrbán Viktor Moszkva legnyilvánvalóbb hasznos idiótájaDÁTUM: 2023.07.07. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOSAz orosz gazdaság az Ukrajna ellen vívott háború második esztendejében a nyugati szankciók ellenére is növekszik – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk beszámol arról, hogy Vlagyimir Putyin a Kreml internetes oldalán közölte: az adatok jobbak az előzetesen vártnál. Az orosz elnököt Mihail Misusztyin kor...
Nemzetközi médiaszemle
Orbán Viktor Moszkva legnyilvánvalóbb hasznos idiótájaDÁTUM: 2023.07.07. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS
Az orosz gazdaság az Ukrajna ellen vívott háború második esztendejében a nyugati szankciók ellenére is növekszik – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk beszámol arról, hogy Vlagyimir Putyin a Kreml internetes oldalán közölte: az adatok jobbak az előzetesen vártnál. Az orosz elnököt Mihail Misusztyin kormányfő arról tájékoztatta, hogy az idén 2 százalékos GDP-bővülést mérnek, miközben a fogyasztói árak növekedése az előző évi 14 százalékról 5 százalékra mérséklődött.
A nyugati elemzők visszafogottabbak: a Nemzetközi Valutaalap 0,7, a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet 1 százalékos GDP-növekedésre számít az idén Oroszországban. Hasonlóan számol az orosz gazdaságban erősen érdekelt Unicredit olasz bank.
Vasily Astrov, az említett bécsi kutatóintézet Oroszország-szakértője a majna-frankfurti lap szerint két alapvető okra vezeti vissza a gazdasági növekedés tényét. Az egyik, hogy a növekvő katonai kiadások a hadiipar termelésének a bővülését eredményezik. A másik, hogy a háború két következménye – a mozgósítás és a kivándorlás – nyomán munkaerőhiány állt elő, ami viszont a reálkeresetek növekedéséhez vezet, ez pedig ösztönzi a magánfogyasztás bővülését, olyannyira, hogy az ismét elérte a 2021-i szintet. Astrov szerint ugyanakkor a rubel gyengesége miatt most is fennáll az inflációs veszély, a szankciók pedig különösen az energetikai és a technológiai szektorban korlátozzák a növekedési kilátásokat. A gáz- és olajtermelés zuhanórepülésével nehéz megbirkóznia Oroszországnak – mondja Astrov, és felhívja a figyelmet arra: ez év január–május között az ebből származó bevételek az előző év azonos időszakához képest a felére csökkentek, miközben a kiadások 26 és fél százalékkal nőttek. Az ebből fakadó büdzséhiánnyal Oroszország egy ideig együtt tud élni, ám a háborús költségek miatt kérdés, hogy meddig – mondja a szakértő. A Frankfurter Allgemeine Zeitung adatai szerint az orosz pénzügyminiszter ugyan csupán 2 százalék alatti deficitet vár, a Valutaalap 6 és fél, a bécsi kutatóintézet 3 és fél százalékot valószínűsít.
A lap kitér az ukrán gazdaság állapotára is. Eszerint a tavalyi 29,1 százalékos GDP-csökkenés remélhetőleg a mélypont volt, és az idén – ha a háború nem eszkalálódik tovább, lehetséges a 2 százalékos növekedés. Az Unicredit az ukrán gazdaság „törékeny kilábalásáról” beszél.
Törékeny a gazdasági helyzet Közép- és Délkelet-Európában is – folytatódik a majna-frankfurti lap körképe. A tavalyi utolsó negyedév szűkös növekedése után az idei első kvartálban a GDP alakulása negatív előjelű lett Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Okai elsősorban a németországi recesszió és a magas energiaárak. A német ipar, aminek a versenyképessége a jóval magasabb energiaköltségek miatt sokat romlott az Egyesült Államokkal összehasonlítva, magával húzza lefelé a vele szorosan összefonódott üzemeket a visegrádi országokban – olvasható a helyzetismertetésben.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet erre az évre az euróövezetben fél százalékos, Romániában 3 százalékos, Horvátországban 2 és fél százalékos, a visegrádi országok átlagában pedig 0,6 százalékos növekedésre számít, de úgy, hogy ez utóbbi csoportból Magyarországon recessziót valószínűsít.
Az, hogy Lengyel- és Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni az uniós menekültügyi kompromisszumhoz, nem szakítja meg a belügyminiszterek által elindított folyamatot – idézi a bécsi Der Standard Karoline Edtstadlert, az európai uniós ügyek osztrák miniszterét, aki hangsúlyozza: a minősített többséggel meghozott döntést azoknak is el kell fogadniuk, akik ellene szavaztak. A Varsó és Budapest által vitatott kompromisszum előírja ugyan a szolidaritás jegyében bizonyos számú menedékkérő átvételét a túlterhelt tagállamoktól, de ezt a kötelezettséget fejenként 20 ezer euróval meg lehet váltani. Edtstadler adatai szerint Ausztriának tavaly 100 ezer menedékkérelmet kellett elbírálnia, és erre tekintettel további menekültek átvételének a kötelezettsége nem terheli az országot.
A miniszter asszony az interjúban aggodalommal szólt a nyugat-balkáni térségben tapasztalható feszültségnövekedésről, és azt mondta: ez sürgős cselekvést követel meg az EU-tól, ami nem engedheti meg magának, hogy újabb konfliktusok keletkezzenek Európában. A jobbközép néppárti politikusnő megerősítette: európai szinten együttműködést szeretnének Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, mert mindenkire szükség van, aki Európa-párti módon gondolkodik. Szerinte ez az Olasz Testvérek elnevezésű párt élén álló Meloni esetében adott. A francia jobboldali populista Marine Le Pen pártját azonban nem kívánják meghívni a néppárti pártcsaládba – tette hozzá.
Végül arról, hogy az osztrák média – az APA hírügynökség tudósítását feldolgozó Der Standardtól a Kronen Zeitungig számos orgánum – meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott a The Economist című brit hetilap minapi cikkével, ami összeállította Putyin – úgymond – hasznos idiótáinak a listáját, és ezen a listán az Orbán Viktor vezette Magyarország után rögtön Ausztria következik. A hasznos idióta kifejezés állítólag még Lenintől származik, aki a szovjet propaganda könnyen megtéveszthető nyugati hirdetőit minősítette így.
Az The Economist Orbánt Moszkva legnyilvánvalóbb segédjének nevezte, Ausztriáról pedig azt írta: az ország messzemenően profitál az Oroszországgal való kereskedelemből. Nem lévén tagja a NATO-nak, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét vindikálja magának, és csak kevés segítséget nyújt Ukrajnának.
