Grecsó Krisztián: Apám 20 évig nem engedte el, hogy színpadi ember legyen - és széttártam a karom

Az Apám üzent író főhősét nem ereszti a saját családtörténete: hogyan tehet rendet valaki az életében, amíg nem érti meg, miért úgy alakult a múlt, ahogy? Grecsó Krisztián új regényében nem az igazságkeresés a fontos a többgeneráción átívelő nyomozásban, hanem a történetek megértése. Egy fiatal férfi harcai az apjával, majd önmagával az indulatai miatt. Tíz-tizenöt éve dolgozik a témával a szerző, az Apám üzent ennek a folyamatnak a végeredménye: családregény, amely mesél íróvá válásról, fontos apákról, azok vágyairól és kudarcairól, sok-sok nőről, akiknek a férjeik mellett kevesebb lehetőség adatott.

Grecsó Krisztiánnal a következőkről beszélgettünk:

1. Az apa lila haja: Nagyon fáj
2. Családfakutatás
3. Miért akarja Grecsó ennyire megérteni a családtörténetét?
4. Fikció vs. önéletrajz: valódi nevek és az autofikció problémája
5. Katonák és Ignácok: férfiképek a 20. században
6. A kistestvér vonult be a nagy helyett katonának: mi lett ennek a következménye?
7. Mi lesz a nőkkel, ha a férfiaknak vannak vágyaik?
8. Kitörési lehetőségek a Viharsarokban
9. Mit kezdünk a bűnökkel és az áldozatokkal?
10. Miért volt szükség Erikre, a főszereplőre?
11. MIt kezd az ember a lehetőségeivel?