Milyen ember lehetett Salamon? Nagyon mély érzésű, Isten útján járó király – olyan valaki, akinek legendás bölcsessége valódi istenismeretről tanúskodott, vagy ennél jóval felszínesebb, gyakran autonóm ember, akinek csak az utókor tulajdonít egy egész életet végigkísérő életszentséget?
A kérdés azért zavarbaejtő, mert öröklött sztereotípiáink birtokában maga a feltevés is szentségtörésnek minősülhet. Salamont – és ebben feltehetően erősen szerepet játszik a templomszenteléskor elmondott fantasztikus ima is – már-már dávidi dicsfényben látjuk, és ha nem is értjük, hogy egy ennyire nagyszerű embert hogyan téríthettek le az igaz útról a külföldi feleségek, abban azért nem kételkedünk, hogy élete valódi életszentségben és Istennel való járásban telt el.
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy neve nem szerepel a hithősök között, és ha életének nagyon sok részlete homályban is marad, a végeredményt tekintve mégis azt látjuk, hogy gondosan kiépített birodalma halála után gyorsan bomlásnak indult. Vajon mi lehet ennek a gyors erodálásnak a hátterében? Az életéről szóló sorozat második részében a templomépítés előzményeiről esett szó: arról a dillemáról, amellyel Dávid nézett szembe: Vajon lehet-e szavatolni, hogy az álmaimat – az ő esetében ez a templom építése volt – a fiam akaratomnak megfelelően hajtsa végre.
És ha meg is hajlok az isteni döntés előtt, vajon van-e további feladatom az ügyben, kell-e, hogy ráhatásom legyen arra? Lehet-e kellő számú biztosítékokat beépíteni annak érdekében, hogy a jövő a nekünk adott látásnak megfelelően alakuljon akkor is, amikor mi már nem élünk? Dávid válasza, egyben szellemi hagyatékának kulcsmondata érvényes lehet késői keresztyén korunk számára is: "Te azért, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és jókedvvel. Mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és jól ért minden emberi gondolatot. Ha keresni fogod, megtalálod, ha ellenben elhagyod őt, ő is elhagy téged mindörökké." (I.Krón.28:9.)
Döntéseink (Egy születésnap margójára) – Szabó Zoltán
A "jó emberek" megnyerése (Szabó Péter)
"Csendesedjetek el" –Nagy a zaj! (Juhász István)
Döntéshelyzetben: Testi vágyból, avagy Lélekből? (Szabó Zoltán)
A halált hozó hazugság – képzelt igazságunk verme (Szabó Zoltán)
A szolgálat, mint gyógymód – A depresszióból kivezető út lépései (Szabó Zoltán)
”Távozz tőlem, mert én bűnös ember vagyok!” (Juhász István)
”Megpróbál, de be is kötöz” – Újév kezdetén (Szabó Zoltán)
A bennünket megraboló világ (Juhász István)
”Fogadjátok be egymást [...] az Isten dicsőségére! (Szabó Zoltán)
”A ti utaitok nem az én utaim...” (Szabó Zoltán)
”Krisztus szabadságra szabadított meg minket” (Juhász István)
Józanság, kontra érzelmek – helyzetértékeléseink megbízhatósága... (Szabó Zoltán)
”Tusakodjatok a hitért...” – Júdás levele (Juhász István)
Alkalmazkodás, vagy megfelelési kényszer (Szabó Zoltán)
”Senki titeket el ne ítéljen...” (Juhász István)
A bosszúságtól az árulásig vezető út – A szemrehányás lélektana (Szabó Zoltán)
Előítélet, személyválogatás és ítélkezés (Szabó Zoltán)
”Mert tetszett az Atyának, hogy (Jézusban) lakozzék az egész teljesség” (Juhász István)
Kérj, keress, kiálts! (Szabó Zoltán)
Create your
podcast in
minutes
It is Free
Cast The Word
Let Me Be Frank | Bishop Frank Caggiano’s Podcast | Diocese of Bridgeport, CT
The Kingdom Power Fellowship Podcast
The Bible Recap
The Bible in a Year (with Fr. Mike Schmitz)