Anno Budapest: emlékeink a mosásról
Forrás: Fortepan 215187 Vasárnap délután itt a mosás ideje. Délután 3-kor kapcsolják be a rádiókészüléket, hogy mosás közben meghallgassák Panxnotded Miklós műsorát, az Anno Budapestet, ami ezúttal arról szól, hogyan mostunk egykoron.Volt idő, amikor a mosás még igazi kaland volt, nem csupán egy gombnyomás. Ha olyan szavakat említünk, mint sulyok, mángorló, teknő, hamu vagy mosószappan, az már tényleg a régi időket idézik vissza, amikor még nyomuk sem volt a mosógépeknek. Nagyanyáink még tudták, hogy azért érdemes az esővizet gyűjteni, mert azzal jobb volt mosni.Aztán eljött a gépek kora a mosófazékkal és a mosógépekkel. A keverőtárcsás mosógépek ütemesen lüktető motorja olyan zenét adott elő a fürdőszobában, mintha egy kisebb ipari üzem vagy az Einstürzende Neubaten költözött volna be a lakásba. A lapát szorgalmasan kavarta a forró vizet és a ruhát, miközben a gazdasszony idegesen figyelte, nehogy valami baj legyen – mert ezek a gépek temperamentumos teremtmények voltak, amelyek néha úgy döntöttek, hogy kirántják a csövet a kádból. Olyankor aztán úszott a fürdőszoba. És akkor még ott volt a külön centrifuga, ez a recsegő-ropogó kis szörnyeteg, ami úgy zúgott, mint egy felszálló repülő, és amelyik ha nem volt tökéletesen kiegyensúlyozva a ruha benne, úgy táncolt, hogy a szomszéd is tudta, mikor mos ki, mert a falakon áthallatszott a gépek szimfóniája.Így a mosás igazi közösségi élmény volt. Aztán jöttek a félautomata és automata csodák, a Hajdu MINIMAT külön fejezetet érdemelne a magyar háztartástörténetben: ez a kompakt kis csodaság volt a panel lakótelepi asszonyok kedvence, kevésbé indult el önálló útra, de tudott úgy remegni, hogy arról a Roncsfilm Sánta Gizije is mesélhetne. A legelső automata mosógép a HAJDU MINIMAT 65 volt. Gyártását 1977-ben kezdte meg a Hajdúsági Iparművek a Német AEG Lavamat licensze alapján. A 65 a magasságára utalt. A legelső gépeken még félprogram se volt, idővel fejlődtek, újultak, az utolsó szériás gépek centrifugálásnál már nem ugráltak, akár kétszer is centrifugáltak. Megbízhatóságuk egyszerűségükben, és javíthatóságukban rejlik. Programkapcsolójukat 20-30 évre tervezték, de vannak darabok, amik a mai napig működnek.És persze minden táborozásra vittünk magunkkal MOS6 vagy BIP kézimosókrémet, mert kicsi volt és praktikus.
Anno Budapest: büntetések – 2. rész
Forrás: Fortepan 82498 Az Anno Budapest 2026. január 18-i adásának a témája újból a büntetés volt. A múltban a gyermeknevelés fegyelmezési módszerei jelentősen eltértek a maiaktól, és amit ma gyermekbántalmazásnak tekintünk, az évtizedekkel ezelőtt még természetes nevelési eszköznek számított. A családban a testi fenyítés volt a leggyakoribb büntetési forma: vesszőzés, pálcázás vagy nadrágszíj használata tartozott a mindennapokhoz. Emellett gyakran alkalmaztak sarokban állást, térdeplést – nem ritkán babon vagy kukoricaszemeken –, ételmegvonást, vagy bezárást sötét helyekre, mint a kamra vagy a pince. Az egyházi befolyás is erőteljesen jelen volt a fegyelmezésben: kötelező böjtöléssel és hosszas imádkozással büntették a rossz gyerekeket. Az iskolákban sem volt könnyebb a helyzet. A pedagógusok rendszeresen alkalmazták a körmöst, a vesszőzést és pálcázást, különösen a kezekre és a tenyérre mérve az ütéseket. Megszégyenítő módszerekkel is éltek: a diákok szamárfület viseltek, sarokba állítottak őket, vagy éles felületen kellett térdelniük. Magyarországon az 1945 utáni időszakban kezdték fokozatosan korlátozni ezeket a módszereket, a testi fenyítés törvényi tilalmát pedig csak 2005-ben vezették be.Minket is vertek, mégis emberek lettünk! Jó, de milyenek?
Anno Budapest: büntetések
Forrás: Fortepan 82498 Az Anno Budapest 2026. január 11-i adásának a témája a büntetés volt. A múltban a gyermeknevelés fegyelmezési módszerei jelentősen eltértek a maiaktól, és amit ma gyermekbántalmazásnak tekintünk, az évtizedekkel ezelőtt még természetes nevelési eszköznek számított. A családban a testi fenyítés volt a leggyakoribb büntetési forma: vesszőzés, pálcázás vagy nadrágszíj használata tartozott a mindennapokhoz. Emellett gyakran alkalmaztak sarokban állást, térdeplést – nem ritkán babon vagy kukoricaszemeken –, ételmegvonást, vagy bezárást sötét helyekre, mint a kamra vagy a pince. Az egyházi befolyás is erőteljesen jelen volt a fegyelmezésben: kötelező böjtöléssel és hosszas imádkozással büntették a rossz gyerekeket. Az iskolákban sem volt könnyebb a helyzet. A pedagógusok rendszeresen alkalmazták a körmöst, a vesszőzést és pálcázást, különösen a kezekre és a tenyérre mérve az ütéseket. Megszégyenítő módszerekkel is éltek: a diákok szamárfület viseltek, sarokba állítottak őket, vagy éles felületen kellett térdelniük. Magyarországon az 1945 utáni időszakban kezdték fokozatosan korlátozni ezeket a módszereket, a testi fenyítés törvényi tilalmát pedig csak 2005-ben vezették be.Minket is vertek, mégis emberek lettünk! Jó, de milyenek?
Anno Budapest: a szocialista teherjárgányok
Forrás: Fortepan 66958 Vastól és gázolajtól zengő nosztalgia: az Anno Budapest 2026-os első adásában a KGST haszongépjárműveinek legendáival mentünk egy olyan időutazásra, amikor a teherautók még igazán teherautók voltak – acélból, büszkeségből és némi optimizmusból összeszerelve. A volán mögött, mint mindig, Panxnotded Miklós.A 2026. január 4-i műsorban körbejártuk a szocialista tömb legkeményebb, legrobusztusabb és legkarakteresebb munkagépeit. A szovjet óriások – GAZ, KAMAZ, ZIL, KRAZ, MAZ, URAL –, amik mindent elbírtak, még a szibériai telet is. Ott a baltikumi Latvija, meg a terepen mindent túlélő UAZ és LuAZ – ezek akkor is mentek, amikor már rég nem kellett volna. A csehszlovák precizitás képviseletében köszöntjük az Avia és a legendás Tatra teherautókat, valamint a Praga és TAZ járműveket, amelyek bebizonyították, hogy a cseh mérnökök tudták, mit csinálnak. Lengyelországból érkezett a Star, a Jelcz, a Liaz, valamint a kultikus kisbuszok: az egykor még mentőként is használt Nysa és a zöldségesautóként elhíresült Żuk. Az NDK büszkén küldte az IFA-t, a Barkast és a Roburt – ezek olyan megbízhatóak voltak, mint maga a tervgazdaság. És persze hazai büszkeségeink: a Csepel és a Rába acélfalkát, amelyek bizonyították, hogy magyar földön is tudunk vasparipákat építeni!Egyszerű technika, acélváz, és az a fajta tartósság, ami túléli az apokalipszist. Vasárnap 3 és 5 között nosztalgia, humor és tisztelet azon gépek előtt, amik felépítették (és szétszállították) fél Európát.
Anno Budapest: lépcsőházi gondolatok
Forrás: Fortepan 107878 2025. december 28-án lépcsőházi gondolatok címmel volt egy rendhagyó műsorunk, melyben Panxnotded Miklós arra kéri a rendszeres Anno-hallgatókat, hogy telefonáljanak be és mondják el azt, amit a korábbi műsorok során szerettek volna, de nem sikerült, mert vagy nem kerültek be az adásba, vagy mert utólag jutott eszükbe valami, amit érdemes lett volna megosztani.