Nemzetközi médiaszemleEU-s ügyek: Magyar- és Lengyelország már megint keresztbe tettDÁTUM: 2023.06.16. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOSA taz – a berlini Tageszeitung – a NATO-országok védelmi minisztereinek tanácskozásáról szóló beszámolójában lehetségesnek tartja, hogy még az atlanti szövetség július 11–12-én tartandó csúcstalálkozója előtt lezáruljon az északi bővítés folyamata, tehát...
Nemzetközi médiaszemle
EU-s ügyek: Magyar- és Lengyelország már megint keresztbe tett
DÁTUM: 2023.06.16. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS
A taz – a berlini Tageszeitung – a NATO-országok védelmi minisztereinek tanácskozásáról szóló beszámolójában lehetségesnek tartja, hogy még az atlanti szövetség július 11–12-én tartandó csúcstalálkozója előtt lezáruljon az északi bővítés folyamata, tehát Svédország is taggá váljék.
Derűlátását a lap arra alapozza, hogy Budapesten ismertté vált, július 7-ére tervezik a magyar parlamenti szavazást a svéd csatlakozás ratifikációjáról, és hogy erre Ankarában is hamarosan sor kerülhet. Ami azonban Ukrajna NATO-tagságának – a minap az Európai Parlament által sürgetett – ügyét illeti, azzal kapcsolatban Boris Pistorius német védelmi miniszter a taz szerint lehűtötte a várakozásokat: kijelentette, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van ugyan, de a csatlakozásra nem kerül sor addig, amíg a területén háború dúl.
A stockholmi Dagens Nyheter idézi Pål Jonson svéd védelmi minisztert, aki szerint – a török részről elhangzott negatív kijelentések ellenére is – júliusban lehetséges a svéd csatlakozás. A svéd kormány nem kívánja teljesíteni Erdogan török elnök újabb követeléseit, hanem ragaszkodik a tavaly született megállapodáshoz.
Magyarországnak gondja van a befogadás és a diverzitás elvével, ezért nem csatlakozik az európai uniós tagországok azon csoportjához, amelyek össze kívánják hangolni egymással a startup vállalkozásokkal kapcsolatos politikájukat – írja a Politico amerikai hírportál európai kiadása. Az ESNA-ként emlegetett csoportot 2021-ben hozták létre, és eddig 15 EU-tagállam csatlakozott, és a többiek is jelezték ez irányú szándékukat, kivéve Magyarországot. Más országok jobbára azért késlekednek a hivatalos belépéssel, mert még nem döntötték el, ki legyen a képviselőjük az ESNA-klubban.
A belépőknek el kell fogadniuk nyolc olyan követelményt, amely a startupok támogatásának bevált, jó gyakorlatainak az átvételére vonatkozik. Arthur Jordão, az ESNA igazgatója a párizsi VivaTech startup-vásáron elmondta a Politicónak: a magyaroknak a hetedik ponttal van gondjuk, amely a befogadás és a sokszínűség követelményét fogalmazza meg.
A portál megjegyzi: Orbán Viktor kormánya gyakran kerül összetűzésbe az Európai Unióval a progresszív politikát érintő kérdésekben. Jelen esetben a diverzitási követelményre vonatkozó klauzula azt tartalmazza: ösztönözni kell a startup cégeket, hogy etnikai háttérre, nemre, vallásra, életkorra és szexuális orientációra tekintet nélkül válasszák ki alkalmazottaikat. Egyedül a magyarok zárkóznak el emiatt az ESNA-klubtagságtól.
A klub irányítása egyébként jórészt olyan országok felelőssége, amelyek éppen ellátják az EU soros elnökségét, vagy arra készülnek, így a magyar távolmaradás ebből a szempontból is problémákat vet fel.
A múlt héten az uniós tagországok kormányai végre megállapodásra jutottak egymással az új európai menekültügyi és migrációs politika tartalmát illetően, de most Lengyelország az Európai Parlamentben arra tesz kísérletet, hogy úgynevezett blokkoló kisebbség megszervezésével megfúrja az alku hivatalos uniós jóváhagyását – írja az EurActiv brüsszeli hírportál.
A migráció szempontjából frontországnak számító Ciprus, Görög-, Olasz-, Spanyolország és Málta történelmi jelentőségűnek nevezte, méltatta a megállapodást, amely szolidaritást ír elő a tagállamok számára. Ez a szolidaritás alapértelmezés szerint abban nyilvánulhat meg, hogy migránsokat vesznek át a túlságosan nagy nyomásnak kitett országoktól, de a személyek átvételét ki lehet váltani anyagi hozzájárulással is. A kvóta szerinti befogadás elutasítása tehát egyfajta pénzbüntetéssel jár. A kompromisszumos megoldást azonban nem az összes uniós tagállam egyetértésével, hanem minősített többséggel szavazták meg.
Lengyel- és Magyarország (immár természetesen – sic!) ellene voksolt a Tanácsban, abban a testületben, amelyben a tagállami kormányok dolgozzák ki közös álláspontjukat. Ahhoz azonban, hogy ez az álláspont elfogadott uniós döntés legyen, az Európai Parlament egyetértése is szükséges. Mint az EurActiv írja, a lengyelek most igyekeznek kellő számú ellenzőt toborozni az EP-ben.
