Szécsi Noémi — Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre (Ep. 026)

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”. Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt. Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez. Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő. Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo. 2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat. Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán. Szerzői Facebook-oldala itt található. Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyvei Regények: Egyformák vagytok (2017) Kommunista Monte Cristo (2006) Finnugor Vámpír (2202) Művelődéstörténet: Lányok és asszonyok aranykönyve (2019) A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra Eleonóra A modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra Eleonóra Hamis Gulyás – Társszerző: Fehér Béla További, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmek Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), Kísértetek Promenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker) Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van). Nevek Margaret Atwood író Beöthy Zsolt irodalomtudós Bicsérdy Béla életmód-reformer Elizabeth Blackwell orvosnő Bródy Sándor író Habsburg–Lotaringiai Rudolf trónörökös Hugonnai Vilma orvosnő Henrik Ibsen drámaíró John Harvey Kellogg életmód-reformer Kerényi Imre kultúrpolitikus Kertész Erzsébet író Sebastian Kneipp életmód-reformer Alan Parker rendező Jordan B. Peterson pszichológus Vincenz Prießnitz életmód-reformer Stefánia hercegnő Mary Edwards Walker orvosnő Wartha Vince vegyész Harvey Wienstein filmproducer Helyszínek, fogalmak, intézmények gonorrhoea Helsinki Egyetem Me Too-mozgalom paleolit diéta Raisio, Finnország (mint Csongrád testvérvárosa) szifilisz Írókkal készült korábbi podcastepizódok #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack #014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni #012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája Műsorjegyzetek [0:05:13] Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított. [0:09:55] Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta. [0:12:24] Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő. [0:16:25] A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz. [0:19:24] Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok. [0:24:11] Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta. [0:28:55] Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince. [0:39:16] A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz. [0:44:25] A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza. [0:50:59] Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?) [0:55:25] Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”). [1:02:44] Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek. [1:08:37] Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa. [1:12:41] A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak. [1:16:41] Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu. [1:19:22] Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák. [1:25:16] A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk. [1:32:36] Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése. [1:38:55] „Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás. [1:42:50] Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága. [1:44:37] Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett. [1:49:43] A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei. [2:01:19] A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt. [2:04:28] Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez. [2:05:51] A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése. [2:09:52] Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra. [2:14:04] Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje. [2:16:23] A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás. [2:18:16] Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből. [2:23:24] Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices