Fábián István: Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz! Megéri? – A letiltott előadás (2023. április 11., kedd 19:05)

Utópia

Neuman Gábor műsora

Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz! Megéri? – A letiltott előadás

12/04/2023 00:23Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

A Klubrádió Utópia című műsorának e heti adásában Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem korábbi rektorának letiltott, az akkugyárakról szóló beszédét mondta el.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz! Megéri? címmel tartott volna előadást a Debreceni Egyetem korábbi rektora, Fábián István, de az intézmény egyik dékánja politikai okokra hivatkozva letiltotta azt. Fábián mély megdöbbenéssel és felháborodással értesült a döntésről, amely szerinte "letűnt idők keserű hangulatát idézi". A volt rektor visszautasítja, hogy szemináriumi előadásának bármilyen politikai vonzata lenne. Szerinte ugyanis szakmai megközelítésre van szükség a témában a szándékos ferdítések illetve a tájékozatlanságból adódó pontatlanságok tisztázása érdekében.

"Az előadás címe a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiára, valamint a miniszterelnök korábbi kijelentésére utal" – mondta felvezetőjében a professzor. Hozzátette, a témában, különösen a CATL Debrecenben tervezett gyárával kapcsolatban rengeteg vita alakult ki. Több szempontot mérlegelni kell.

Mi szükség új iparág telepítésére?

A 2022-ben világszerte eladott személygépjárművek 25 százaléka elektromos autó volt. A professzor hivatkozott egy 2030-ra szóló előrejelzésre, amikorra az eladott elektromos járművek aránya közel 50 százalék lesz. Összességében ütemesen, dinamikusan növekvő piacról van szó. Amely mellett indokoltnak tűnhet befektetni az új iparágba.

Az Európai Unióban az újonnan eladott járművek kevesebb mint 25 százaléka volt tisztán elektromos. 

Magyarországon 2021-ben a hibrid meghajtású járművek népszerűbbek, ezekhez is kell töltőállomás, akkumulátor. Azonban a s körülbelül 40 millió forgalomban lévő gépjárműből mindössze 50 ezer volt elektromos.

Ezek alapján adja magát a kérdés, hogy érdemes-e akkumulátorgyárakat létesíteni. Az adatok alapján Fábián úgy látja, hosszú idő kell még ahhoz, hogy Magyarországon elterjedjenek az elektromos járművek, és így az akkumulátorgyártás mérhető hasznot hozzon, amely mellett a környezetterhelő működése vállalható.

Biztonságos?

Meg kell vizsgálni azt is, hogy mennyire terhelhetők a gyárban készülő akkumulátorok: megfelelő kapacitás, hőelvezetés, tűzveszély kiküszöbölése.

Fogyóban a kulcsfontosságú elemek

Az akkumulátorok előállításához szükséges nyersanyagok gyakorisága is fontos tényező. Fábián felhívta a figyelmet arra, hogy ezek korlátozott mennyiségben bányászhatók. Az EuChemS (Európai Kémiai Társaság) korábbi elnöke, David Cole-Hamilton megalkotott egy olyan periódusos rendszert, amely megmutatja az elemek gyakoriságát a Földön. Ezek alapján a professzor úgy ítéli meg, hogy az elektronikában használatos elemek – bizonyos akkumulátor típusok fő alkotó eleme, a lítium – kis mennyiségben állnak rendelkezésre és – az elektromotoroknál is használt neodímium mágnesekhez hasonlóan – fogy a készlet. Azt is hozzátette, hogy a használt elektronikai eszközök újrafelhasználása elkerülhetetlen. Erre technológiát kell kialakítani.

A nyersanyagok tekintetében Európa függ a beszállítóitól. Kobaltot Kongóból, Kínából, Kanadából, lítiumot és grafitot túlnyomó részben Európán kívülről kell behozni.

Fábián beszélt a vízfelhasználásról és gyártás a vízhálózatra gyakorolt terheléséről is.

Mennyire lehet zöld az elektromos autó?

Fontos kérdés, hogy az elektromos autók, meghajtásához szükséges áram, mennyire környezetkímélő. Összehasonlításul 2021-ben

• Európában a földgáz 17, a szén 16, az atomerőművek működtetése 27, míg megújuló energia 30-35 százalékát tette ki a megtermelt áramnak.
• Norvégiában a megújuló energia 98 százalékát adta az éves áramtermelésnek.
• Ehhez képest Magyarországon mintegy 80 százalékát fosszilis energiahordozókkal és atomenergiával, míg a megújuló energiával 15-20 százalékát termelték meg az éves árammennyiségnek.

Ezek alapján kijelenthető, hogy Európában – és különösen Magyarországon – sem teljesen zöld az elektromos autók működtetése, hiszen ehhez olyan áramot használnak fel, amely előállítása legalább részben környezetszennyezéssel jár.

Azt is mérlegelni kell, hogy egy ilyen veszélyes vegyi üzemben drágább, de szakképzett, vagy olcsóbb, betanított munkaerőt alkalmaznak-e. Utóbbit a professzor nem tartja szerencsésnek, bár a CATL nem jelezte igényét képzett munkaerőre.

Ezek alapján kell megítélni azt, hogy az elektromos autózás a megoldás, vagy 10-15 év múlva egy rossz emlék lesz csupán.