Nemzetközi médiaszemleRománia és Bulgária beléphet a schengeni övezetbeDÁTUM: 2023.07.14. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOSElőször is egy cikk a The New York Times könyvszemle rovatából. Judy Rakowsky amerikai újságíró a kommunista rezsim összeomlása óta eltelt több mint három évtized során számos alkalommal járt az óhazában, Lengyelországban Sam nevű holokauszt-túlélő rokonával együtt – aki az ötvenes években emigrált az Egyesült Államokb...
Nemzetközi médiaszemle
Románia és Bulgária beléphet a schengeni övezetbeDÁTUM: 2023.07.14. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS
Először is egy cikk a The New York Times könyvszemle rovatából. Judy Rakowsky amerikai újságíró a kommunista rezsim összeomlása óta eltelt több mint három évtized során számos alkalommal járt az óhazában, Lengyelországban Sam nevű holokauszt-túlélő rokonával együtt – aki az ötvenes években emigrált az Egyesült Államokba –, és igyekeztek kideríteni, mi történt pontosan a hozzátartozóikkal a második világháború alatt. Ezekből az úti tapasztalatokból született a „Zsidók a kertben” című mű.
A vidéki Lengyelországban, ahol ma is gyakran látni lovaskocsikat, és ahol egy ízben vasvillával is rátámadtak a múltat firtató és fotókat készítő két amerikaira, fokozatosan kibontakozott a kép. A Rakowsky-rokonság több tagját a náci megszállás alatt másfél évig egy keresztény parasztcsalád bújtatta, de aztán a lengyel nemzeti ellenállás partizánjai felfedezték és megölték őket. Történetük nem példátlan: más kutatásokból is kiderül, hogy a zsidók rejtegetéséért kegyetlen megtorlás járt, és a lengyelországi zsidókat nem egyszer maguk a lengyel szomszédaik gyilkolták meg – ilyen pogrom zajlott le például Jedwabne településen 1941. július 10-én, miként az Jan Gross lengyel-amerikai történész Szomszédok című könyvében olvasható.
A The New York Times recenziója kitér arra, hogy a jobboldali populista Jog és Igazságosság párt 2015-i hatalomra kerülése óta erősen igyekeznek tisztára mosni a lengyel történelem szennyes lapjait, és 2018-ban olyan törvényt hoztak, amely alapján akár három év börtön is járhatott azért, ha valaki azt állította, hogy lengyelek együttműködtek a nácikkal a vészkorszakban. A nemzetközi felháborodás nyomán aztán valamennyit enyhítettek a helyzeten, és 2021-ben egy fellebbviteli bíróság érvénytelenített egy ítéletet, amit két olyan történész ellen hoztak, akik katalogizálták a lengyel antiszemitizmusnak a háború alatti megnyilvánulásait.
A küzdelem azonban korántsem ért még véget, a varsói kormányzó párt új utakat keres a bírói függetlenség korlátozására – olvasható a cikkben, amely megállapítja: populista politikusok szerte a világban, a magyar Orbán Viktortól az amerikai Donald Trumpig igyekeznek átírni a nemzet történelmét, oly módon, hogy abban csak a kritikátlan hazafias narratíva maradhat, minden negatív aspektus letagadása mellett.
A könyv szerzője arról is ír, hogy a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején több pert folytattak Lengyelországban az egykori nem kommunista, nemzeti ellenállás volt tagjai ellen, akik részt vettek zsidók legyilkolásában. A Rakowsky család egyik tagjának, Henának, aki állítólag túlélte a borzalmakat, Judy és Sam nem tudott a nyomára lelni – elképzelhető, hogy megváltoztatta a nevét.
És most nézzünk napi politikai aktualitásokat! Ezek közül az első kapcsolódik az imént említett témához: a Politico amerikai hírportál európai kiadása arról tudósít, hogy az Európai Unió Bírósága Lengyelország ellen döntött egy hivatalából felfüggesztett bíró ügyében. A varsói regionális bíróságon dolgozó bíró ítélkezési jogát 2020-ban vonta meg a fegyelmi tanács, amelyet azóta már egyébként fel is számoltak.
Az erősen vitatott lengyelországi igazságszolgáltatási reform, ami 2019-ben szorosabbra vonta a politikai ellenőrzést a bírák fölött, tetemes pénzbe, összesen 557 millió eurójába került a lengyel államnak, mert a szabályozásról az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, és ezért a jogsérelem fennállásának időtartamára napi egymillió euró bírságot szabtak ki, majd amikor a lengyelek még csak részlegesen orvosolták a kfogásokat, ezt a tételt idén áprilisban napi 500 ezer euróra mérsékelték.
A bécsi Der Standard terjedelmes cikkben számol be arról, hogy az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta azt a – nem kötelező erejű – határozatot, amiben támogatják Románia és Bulgária csatlakozását a belső határokon ellenőrzéstől mentes áthaladást biztosító schengeni övezethez. Az előterjesztés tavaly elbukott a tagállami kormányok egybehangzó egyetértése híján: a román csatlakozást Ausztria, a bolgárt Hollandia vétózta meg.
Az osztrák lap felhívja a figyelmet arra: nem állja meg a helyét a menedékkérők túlságosan nagy számára való hivatkozás, mert a balkáni útvonalon haladók zöme nem Romániába, hanem Szerbiából Magyarországra bejutva lép uniós területre.
