Egy gyerekkori fényképpel indul Fehér Renátó Torkolatcsönd című új verseskötete, amely rendhagyó módon azt mutatja meg, milyen nehéz megszólalni: személyesen vagy egy társadalmi csoport tagjaként. Testi és közéleti diszfunkciókon keresztül épül a verseskötet, ami arra a kortárs problémára reflektál, hogy az identitáspolitikák és a digitális tér mindent ellepő zajában hogyan szólal meg az Én. Már amennyiben hallhatóvá válik. Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük Fehér Renátót.
Fiala Borcsa: A gyerekirodalom izgalmas játszótér, ahol szabadjára ereszthetem a fantáziámat
Balázsy Panna: A környezetvédelmi vonal egyre fontosabbá vált
Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok
LITKAI GERGELY: Minden bűnt elkövettem a természettel multidolgozóként
Szécsi Noémi: Philemon és Baucis [Mastercard 20/22]
Moskát Anita: Gyompálma [Mastercard 20/22]
Krusovszky Dénes: Nem történt semmi, mindent láttam [Mastercard 20/22]
Tóth Krisztina: Advent [Mastercard 20/22]
Sirokai Mátyás: Amikor földet ér [Mastercard 20/22]
Mán-Várhegyi Réka: Csak őszintén [Mastercard 20/22]
Nemes Z. Márió: Égi Budapest [Mastercard 20/22]
Czakó Zsófia: Áramszünet [Mastercard 20/22]
André Ferenc: A szénbányász felesége [Mastercard 20/22]
Halász Rita: Poloskakeringő [Mastercard 20/22]
Vajna Ádám: egy nyári élményem [Mastercard 20/22]
Zilahi Anna: Big fish [Mastercard 20/22]
Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek
Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk
Jászberényi Sándor 10 évnyi háborúja
Create your
podcast in
minutes
It is Free
Voice of Mushfik
Lit Society: Books and Drama
Ex Libris
The Adventures of Huckleberry Finn
Anne of Avonlea
Fresh Air
The Count of Monte Cristo