Október 15-e a babagyász világnapja. Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület alapítója és elnöke egy kiállítást szervezett ez alkalomból azokból a rajzokból, festményekből, üzenetekből, amelyeket az egyesület családjai alkottak és fogalmaztak meg elveszített gyermekeiknek, testvéreiknek.
Minden negyedik várandósság vetéléssel végződik, de a babagyász világnapja alkalmából azokra a csecsemőkre is emlékeznek, akik egyéves koruk előtt mentek el. Emlékezni kell, hiszen a szülők egész életükre szívükbe zárják átsuhanó babáikat is, és beszélni kell róluk, akármilyen nehéz is a téma, nem maradhat tabu. Érintett szülőként csak így kaphatunk segítséget. A segítségnyújtóknak (vagy épp a szakmának, az orvosoknak) pedig azt kellene szem előtt tartaniuk, hogy ilyenkor nem segítenek az olyan és ahhoz hasonló mondatok, hogy "Úgyis lehet még gyereked!", "Tedd túl magad rajta!", "Van már gyermeked, akkor miért lógatod az orrodat?" Ilyenkor valódi empátiára lenne szükség.
Éppen ezért a mai adásunk a babagyászról szól. Beszélgetőtársaink pedig a Babagenetika Egyesület tagjai és szakértői lesznek: Jenny, egy érintett édesanya, Rados Katalin szülésznő, Sevcsik M. Anna, aki szintén érintett édesanyaként hozta létre a Babagenetika Egyesületet, valamint Horváthné Rényei Szabina tanácsadó szakpszichológus, dúla személyében.
Create your
podcast in
minutes
It is Free