Ritka, hogy az Íge többször is hangsúlyozza, hogy valaki minden útjában azt cselekedte, ami "jó, igaz és helyes volt az Istene, az Úr előtt." Ezékiás az egyik ilyen kivétel. "Minden munkában [...] Istenét keresve, teljes szívvel járt el, és ezért eredményes volt." Mind e mellett az Íge azt is érzékelteti, hogy politikáját tekintve ő sem volt tökéletes. A béke esztendeiben – talán éppen a béke megőrzésének és tartóssá tételének szándékától hajtva – Egyiptom felé tett lépéseket, amit az asszír uralkodó megtorló hadjárattal "jutalmazott".
Tévedett? Igen! De jó vezető volt! A diktatúrát elutasító, mások véleményét is figyelembe vevő uralma alatt mégis olyan egység kovácsolódott a nép és ő közötte, hogy a megpróbáltatás idején egy emberként sorakozott fel mögötte Júda. Sokat kell még nekünk is tanulnunk arról, hogy nem kell élnünk mindazzal a lehetőséggel, ami látómezőnkbe kerül – akkor sem, ha a cél nemes, és mások megmenekedését kívánjuk szolgálni vele. Nagyobb része leginkább csak csapda. Megőrizni sem tudjuk egymást a saját fejünk szerint...
Create your
podcast in
minutes
It is Free