Az életünkben megjelenő krízisek olykor következményei az Istenkövetésnek. Ennek során pedig kikerülhetetlenül ott fogunk állni Isten előtt, szembesülve azzal, hogy van a fennálló helyzetről elképzelésünk, tervünk, de amikor Istenhez kiáltunk - mert már megértettük, hogy csak Ő a segítség -, úgy tűnik nincs válasz. Pedig az ige arra bátorít, hogy "Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! ..." (Zsolt 50:15)
Nem az igékkel van baj, és nem a kiáltásunkkal van gond, hanem hogy minden krízisben, mindig körümény között csak az Istené a helyes megoldás.
Erre a felismérésre jut el Pál apostol is.
"... Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem."
(2Kor 12,7-8)
Create your
podcast in
minutes
It is Free