Az együttlétet – elég rendhagyó módon – egymástól távol, de lélekben együtt, egy közösségként zártuk Úrvacsorával. Juhász István egy olyan igerészre (I.Kor.5.) hívta fel a figyelmet, amely nagyon világosan arra utal, hogy a korinthusiakkal való közösséget Pál éppen olyan természetesnek tekinti olyankor is, amikor nincsen ott testben, mint amikor a maga fizikai valóságában is jelen van.
Create your
podcast in
minutes
It is Free