Válogatás az Európai Bíróság négy gazdasági szabadságot érintő legújabb ítéleteiből

Mai adásunkban főként a négy szabadság érvényesülését érintő friss döntéseket mutatunk be, valamint foglalkozunk egy újabb kartell kártrítési ügyben hozott ítélettel. A személyek szabad mozgásának korlátozása merült fel abban a horvát ügyben, amelyben a Bíróság azt vizsgálta, hogy jogszerűen tagadhatja-e meg egy tagállam az adóalap csökkentést egy Erasmus hallgató szülője esetében, azon az alapon hogy figyelembe veszik a hallgató ösztöndíját a szülő személyi adó kedvezményeinek értékelésekor vagy az ilyen gyakorlat ellentétes lenne-e a személyek szabad mozgásával.

Második ügyünkben a tőke szabad mozgásának korlátozhatósága merült fel, amikor is egy osztrák ügyvéd egy német ügyvédi irodában szerzett részesedést, amit a kamara nem hagyott jóvá, azon az alapon, hogy az illető ügyvéd nem folytatott gyakorlatot Németországban. A kérdés az volt, hogy az ilyen korlátozás igazolható-e közrendi alapon nyugvó kényszerítő indokkal és ha igen arányos-e. 

Végül ismét versenyjogi kartellkárokkal kapcsolatos legújabb eset kerül terítékre, amelyben egy, németországi fűrészüzemek által engedményezett követelések engedményese perelte az árkartellt lehetővé tevő tartományt csoportos behajtási keresettel, amit a német jog nem tett lehetővé. A Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a német szabályok összhangban vannak-e a tagállami eljárási autonómiát befolyásoló uniós elvekkel, mint a hatékony érvényesülés elve.