A poliamória olyan intim érzelmi viszonyt jelent, amelyben kettőnél több fél vesz részt őszinte és átlátható módon, ebből adódóan a nem monogám kapcsolatok etikus formái közé tartozik (szemben például a megcsalással). Az ilyen hálózatszerű szerelmi viszonyok számos kérdést felvetnek, ezek közül leginkább az érzelmi és a pszichológiai dimenziót jártuk körül Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal. Bár még mindig a monogám párkapcsolat számít normának, egyre elfogadottabbakká válnak az alternatív együttélési formák. Az élethosszig tartó monogámia Európában ma már ritkaságnak számít, a legtöbb ember a szeriális monogámia mellett teszi le a garast, amely egyszerre egy monogám kapcsolatot jelent, viszont ezt a kapcsolatot felbomlása esetén újabb és újabb monogám kapcsolatok követhetik az ember életében.
A poliamória képviselői abból indulnak ki, hogy lehetséges egyidejűleg több embert is szeretni, és ehhez egy etikus nem monogám kapcsolódási formát társítani. Ezek a kettőnél több ember részvételére épülő kapcsolatok azonban leginkább csak az őszinteségre és az átláthatóságra alapozva lehetnek képesek működni. Viszont amennyiben az összes érintett kimondott vagy hallgatólagos beleegyezésével köttetnek, kiküszöbölhető a megcsalás. Fontos azonban tudni, hogy a poliamor kapcsolatokban csak azok tudnak sérülés nélkül részt venni, akik tisztában vannak önmagukkal, ahogyan az sem rendkívüli, hogy valaki az élete egy bizonyos szakaszában poliamor, egy másik szakaszában pedig monogám kapcsolatban vegyen részt. Bár a poliamóriával kapcsolatban számos, érzelmi, pszichológiai, szexuális, identitásbeli vagy akár logisztikai kérdés felmerülhet, vendégeinkkel ezúttal leginkább az érzelmi és a pszichológiai oldalra fókuszáltunk.
A személyközpontú oktatás – jelen lenni úgy, hogy közben nyitottak vagyunk a kamaszok valóságára
Felelősek-e az emberek a saját sorsukért?
Az embert önmagából értsük meg, és ne az elméletből – beszélgetés Kőváry Zoltánnal
Az intimitást csak egyszer lehet kiárusítani
Három visszaesés nem három kudarc, hanem három tanulság – beszélgetés a szerhasználati zavarokról Dávid Ferenccel
„Lényegében minden kutatásom rólam szól”
Alkalmazkodás vagy ellenállás? Hogyan fest ez a kérdés a kritikai pszichológia szemüvegén keresztül?
A szociodráma múltja, jelene és jövője – Horváth Kata Klárával beszélgettünk
A haladó középosztály bűntudatjárványa – beszélgetés Réz Anna morálfilozófussal
Miben vagyunk többek, mint a gépek?
Nem érdekel a tünet, az érdekel, mi okozza – A családterápiás szemléletről Iring Zoltánnal
Érintettként a bipoláris zavarról és annak sikeres kezeléséről – Melocco Annával beszélgettünk
Jövőkép nélkül – a klímaszorongás csak a tünet, valójában gyászolunk
A folyamatos kommunikáció az érzelmeinkről csak tünet
Ne csináljunk pszichoterápiát, ha nincs vacsora – közösségi pszichiátria és hanghalló csoportok
Mit jelent komolyan venni a gyereket? Szántó-Féder Ágnes gyermekpszichológussal a szabad mozgásfejlődéses irányzatról beszélgettünk
Aki felnőtt, annak nincs se apja, se anyja, csak testvérei
Társadalmon innen, egyénen túl – a kritikai pszichológiáról Fehér Tibor pszichológussal
Vaskuti Gergely pszichológus-kriminológus: „Traumáikat kommunikálják a bűnelkövető fiatalok”
Create your
podcast in
minutes
It is Free
The Poetry of Science
Behavioral Grooves Podcast
Hidden Brain
Something You Should Know
The Science of Happiness