Több évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a családban megkérdőjelezhetetlen tekintélyként és a fegyelmező funkció megtestesítőjeként megjelenő férfitől eljussunk a párkapcsolatban és a családban az érzelmi egyensúly fenntartásában is szerepet vállaló, empatikus férfiig.
Ezzel párhuzamosan a személyközi viszonyainkból is folyamatosan párolog el az erőszak, az agresszió, ennek ellenére a 20. század mégis minden korábbinál több áldozatot követelő fegyveres konfliktusokat, háborúkat, népirtásokat hozott. Hadas Miklós szociológus Fáber Ágoston kérdéseire válaszolva erre a látszólagos ellentmondásra is magyarázattal szolgál.
Hadas Miklós szociológust, maszkulinitáskutatót, Pierre Bourdieu egykori tanítványát többek között arról kérdeztük, hogy az elmúlt évszázadok során hogyan alakultak át a férfiuralom mintázatai. Tudományos munkásságával összefüggésben arra is kitér, hogy milyen hatások formálták saját maszkulinitását, honnan származik az a habitus, amelyet férfiként a magáévá tett, és a feminista művek olvasása, valamint szociológiai kutatásai hogyan hatottak vissza életére. Hadas Miklóst a Romániában és Szlovákiában élő magyarság körében folytatott aktuális kutatásáról is kérdeztük, amelynek fő törekvése a társadalomelemzés mikro- és makroszintjének összekapcsolása, ezen belül többek között a különböző etnikai, nyelvi, regionális és osztálykörnyezetből érkező emberek beállítódásainak szociológiai értelmezése.
És hogy mit keresnek a lovak a „csolnakban”? A beszélgetésből ez is kiderül.
A személyközpontú oktatás – jelen lenni úgy, hogy közben nyitottak vagyunk a kamaszok valóságára
Felelősek-e az emberek a saját sorsukért?
A poliamóriáról beszélgettünk Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal
Az embert önmagából értsük meg, és ne az elméletből – beszélgetés Kőváry Zoltánnal
Az intimitást csak egyszer lehet kiárusítani
Három visszaesés nem három kudarc, hanem három tanulság – beszélgetés a szerhasználati zavarokról Dávid Ferenccel
Alkalmazkodás vagy ellenállás? Hogyan fest ez a kérdés a kritikai pszichológia szemüvegén keresztül?
A szociodráma múltja, jelene és jövője – Horváth Kata Klárával beszélgettünk
A haladó középosztály bűntudatjárványa – beszélgetés Réz Anna morálfilozófussal
Miben vagyunk többek, mint a gépek?
Nem érdekel a tünet, az érdekel, mi okozza – A családterápiás szemléletről Iring Zoltánnal
Érintettként a bipoláris zavarról és annak sikeres kezeléséről – Melocco Annával beszélgettünk
Jövőkép nélkül – a klímaszorongás csak a tünet, valójában gyászolunk
A folyamatos kommunikáció az érzelmeinkről csak tünet
Ne csináljunk pszichoterápiát, ha nincs vacsora – közösségi pszichiátria és hanghalló csoportok
Mit jelent komolyan venni a gyereket? Szántó-Féder Ágnes gyermekpszichológussal a szabad mozgásfejlődéses irányzatról beszélgettünk
Aki felnőtt, annak nincs se apja, se anyja, csak testvérei
Társadalmon innen, egyénen túl – a kritikai pszichológiáról Fehér Tibor pszichológussal
Vaskuti Gergely pszichológus-kriminológus: „Traumáikat kommunikálják a bűnelkövető fiatalok”
Create your
podcast in
minutes
It is Free
The Poetry of Science
Behavioral Grooves Podcast
Hidden Brain
Something You Should Know
The Science of Happiness